Október végéig pályázhatnak a felvidéki vállalkozók a Baross Gábor fejlesztési programban

2017. november 1. - 08:02

„Ha nem teszünk a emberek gazdasá­gi boldogulásáért (…), akkor nem lesz kiért tizenöt, húsz év múlva küzdeni” – mondta Menyhárt József az MKP elnöke Komáromban, a Párbeszéd a Gazdaságfejlesztésről elnevezésű rendezvényen, ahol a Magyar Kö­zösség Pártja és a Baross Alapítvány bemutatta az októberben indult dél-szlovákiai gazdaságfejlesztési prog­ram. Ugyanitt bemutatták a felújított Baross Gábor Tervet, amelyet a 18 tagú szer­kesztőbizottság számos új kutatási anyaggal és célkitűzéssel bővített ki.

Október végéig pályázhatnak a felvidéki vállalkozók a Baross Gábor fejlesztési programban

Az 5 milliárd forintos (mintegy 16,5 millió eurós), magyar kormányzati for­rásból létrehozott keretből felvidéki pályázók igényelhetnek majd támoga­tást legalább 30 százalékos önrésszel, legfeljebb 15 ezer euróig. Az előzetes számok szerint tehát legalább 1100 pályázat kaphat támogatást. Farkas Iván, az MKP gazdasági alelnöke elmondta, hogy mivel mindkét ország uniós tagállam, a vonatkozó brüsszeli szabályok megszabják a vissza nem térítendő támogatások maximális összegét. Farkas szerint a fejlesztési csomag teljes mértékben kiaknázza a törvény adta lehetőségeket.

Képen: Farkas Iván

Iván Tamás, a Baross Alapítvány ügy­vezetője elmondta, hogy az október­ben induló fejlesztési terv a Baross Gábor Terv prioritásait követi, a Baross Alapítvány a társadalmi kommunikáci­óját fogja „vezényelni”. A cél a kis- és középvállalkozások támogatása, hogy ezáltal segítsék a régiók gazdasági fel­lendülését.

Képen: Iván Tamás

Menyhárt József kiemelte, hogy nem pártalapon történik majd a támogatá­sok megítélése. Beszédében hangsú­lyozta: „A Baros Gábor Terv nem egy befejezett projekt. Beszélni kell róla, tárgyalni, vitatkozni, és meg kell mutatni a dél-szlovákiai térségnek, hogy van kitörési lehetősége. És nemcsak a magyar államra kell tá­maszkodni, hanem alanyi jogon kell kérni a jussunkat itt is, ebben az or­szágban, ahol élünk, és ahová adóin­kat fizetjük. Nem szabad megengedni, hogy Szlovákia déli régióit elszegé­nyesítsék, minket pedig olyan másod­rangú sorsba juttassanak, amely nem csak az asszimilációt, de az elvándor­lást is erősíti.

(PR-cikk)