A közösségi oldalak térnyerésével új erőre kaptak az álhírek. Hogyan tudjuk felismerni a félretájékoztatást, a hoaxokat? Mit tehetünk, hogy megakadályozzuk a terjedésüket? PODCAST.
Az álhíreket nemcsak dezinformációs hírportálok terjesztik, hanem gyakran mi magunk, akár jóhiszeműen is, például a Facebookon. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a koronavírussal kapcsolatos valótlan történetek jelenleg „gyorsabban terjednek, mint maga a vírus”.
„Az álhíreket már a szocializmus idején is kihasználta a propaganda saját céljaira. A közösségi média térnyerésével pedig elszabadult a pokol“
– mondja podcastunkban Sólymos Karin álhírekkel foglalkozó újságíró, a Pátria rádió munkatársa. A teljes beszélgetés meghallgatható itt:
A Paraméter podcastjai elérhetők az Apple Podcasts és a Google Podcasts alkalmazásban, valamint a Spotify-on is!
A szakembertől megtudtuk, hogy a fiatalokat és az idős embereket veszélyeztetik a leginkább az álhírek, a 15-18 éves korosztály körében rendkívül népszerűek a dezinformációs portálok. Az idősebbek pedig nem az interneten szocializálódtak, így kapásból elhiszik, amit a hírportálokon olvasnak.
A legveszélyesebb, amikor egyesek finomhangolva próbálnak beleerőszakolni egy narratívát az amúgy részben igaz hírekbe.
„Korábban egyértelműbbek voltak az álhírek, manapság pedig hiteles hírügynökségi hírek közé vegyítik a dezinformációkat”
– tudtuk meg Sólymos Karintól.
Sólymos Karin (Fotó: Juhász László)
Nem szabad automatikusan készpénznek venni, amit egy ismeretlen hírportálon olvasunk – figyelmeztet az újságíró, aki szerint a keresők használatával hatékonyan szűrhetjük ki az dezinformációkat.
Miért hiszik el egyesek, hogy a szódabikarbóna gyógyítja a rákot? Hogyan harcolhatunk az álhírek ellen? Miért lehet életveszélyes egy-egy álhír? Ezekre a kérdésekre is választ kapunk a ParaMédia Podcast legújabb műsorában.
A Paraméter podcastjai elérhetők az Apple Podcasts és a Google Podcasts alkalmazásban, valamint a Spotify-on is!
(parameter)
paraméter.sk