Hájos: Megértem Ravasz Ábelt, hogy egy MKP-s polgármester munkáját nem dicsérheti

Hájos Zoltán (Fotó: Paraméter)

„A szerdahelyi eset hivatalosan egy többlépcsős lakhatási, kvázi integrációs lépésként lett becsomagolva, de nem vagyok meggyőződve arról, hogy ez valóban így működik. Mint ahogy arról sem vagyok meggyőződve, hogy az ott lakók nincsenek kiszolgáltatva annak a közegnek, amelyik működteti ezt a telepet” – mondta közelmúltbeli interjúnkban Ravasz.

Szavai szerint

„Szerdahelyen egy ilyen nyomortanyát, szegregátumot létrehozni minimum kockázatos vállalkozás”.

Hájos ezzel nem ért egyet, és elmagyarázta, mi vezetett odáig, hogy ma a Karcsai úton lakik a dunaszerdahelyi roma lakosság egy része.

Emlékeztetett arra, hogy az önkormányzat még 1996-ban, Pázmány Péter polgármestersége idején vásárolta meg azt az épületet, amely ma a roma lakosok egyik otthona a Karcsai úton.

Az ún. B épület akkor Hájos szavai szerint 408 684 euróba került, amely mellé 2008-ban felhúztak egy másikat, az A épületet, 251 ezer euróból. A körbekerített területre telepítettek továbbá 55 konténerlakást 403 ezer euróból, majd miután mindez megvalósult, átköltöztették a „legendás”, Lőrincz Gyula utcai 2134-es lakóházból a lakbért és közüzemi díjakat nem fizető, és az évek során 232 ezer eurónyi tartozást felhalmozó lakosokat.

„Az önkormányzat 2008-ban elkészített egy jelentést az alkalmazkodni képtelen polgárok ténykedéséről a városban, amely a testület elé került” – mondta a polgármester, kiemelve, hogy e dokumentum összegezte az „alkalmazkodni képtelen” lakosok adósságait. „Megállapítást nyert, hogy e lakosok vízfogyasztása 2-3-szorosa a többiekének, és az általuk felhalmozott kommunális hulladékmennyiség is többszörösen meghaladta az átlagot” – fejtette ki.

Miután az Észak II-es lakótelepről átköltöztették az embereket a Karcsai útra, a 2134-es panelház elhagyatottá vált, és az évek során teljesen leépült.

Ma így néz ki:

A kiköltöztetett emberekkel a városháza megegyezett, hogy a szociális segélyüket a hivatalba kérik, majd a lakbér és a közüzemi díjak, illetve az adósságuk előre megegyezett részleteinek rendszeres levonása után fennmaradó összeget vehetik fel.

„A rendszer bevezetése személyem több hónapos, heti egyszeri konzultációs munkájának a gyümölcse, amely során majdnem mindenkit megismertem a Karcsai úti lakosok közül. Nem sok polgármester mondhatja el ezt magáról” – fogalmazott Hájos Zoltán.

Elmondta, hogy jelenleg 353-an élnek a Karcsai úton, „nemcsak romák, hanem magyarok is”, és sikernek tartja, hogy önfenntartóvá vált a telep működtetése.

„Az önkormányzatnak nagy segítség lenne, ha a szociális terepmunka projektjébe ismét be tudnánk kapcsolódni, Peter Pollák kormánybiztosi munkássága alatt ugyanis városunk kimaradt a jogosult kérvényezők listájáról” – figyelmeztetett.

Hájos úgy véli, a lakásaik mostani helyzete tükrözi a viselkedésüket. „Magyarán nem becsülik meg az önkormányzat által utolsó esélyként felkínált lakhatási lehetőséget, pedig motivációs elemeket is építettünk a feltételek közé” – húzta alá.

Ez azt jelenti, hogy akik fizetik a díjakat és az adósságukat, valamint jól viselkednek, ahol az ún. C blokkból (konténerlakások) átköltözhetnek az A- vagy B-panelbe, akik pedig állandó keresettel rendelkeznek, és már törlesztették adósságaikat, lehetőséget kaphatnak arra, hogy a városban jussanak önkormányzati bérlakáshoz. A lakáskategóriákban történő mozgás fordítva is érvényes.

A Karcsai úti telep

2008-2009 óta azonban nem voltak túl sokan, akik a Karcsai útról kikerültek. Hájos Zoltán elárulta, hogy összesen 10 családról van szó, akik közül kettő ráadásul idővel visszazuhant. Ettől függetlenül állítja, hogy a „többlépcsős lakhatási rendszer a gyakorlatban igenis működik”, és szerinte ezek „a tények megcáfolják a kormánybiztos szavait”.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a Karcsai úton élők körében nagy mértékű a bűnözés. „Meglopják egymást, drogot terjesztenek, és működik a prostitúció, ez viszont már túlmutat az önkormányzat hatáskörén. Tárgyaltam ez ügyben a járási és a kerületi rendőrkapitánnyal, több alkalommal volt razzia, a bűnözők közül pedig néhányan vizsgálati fogságba vagy büntetés-végrehajtási intézetbe kerültek” – folytatta.

Bírálta a kormánybiztos szavait maga Ravasz József, a Romológiai Kutatóintézet igazgatója is. Azt állítja, Ravasz Ábel kijelentéseivel félrevezeti az embereket. „A többlépcsős szociális lakhatás projektje sikeres program, több éve működik, melyet más települések is átvettek tőlünk” – szögezte le.

„A Karcsai úton élő marginalizált közösséget olyan, nehezen kezelhető lakosok alkotják, akikkel a város önkormányzata 1989 óta szisztematikusan foglalkozik... Intézetünk 2004 óta mélyrehatóan foglalkozik ennek a közösségnek a problémáival” – hívta fel a figyelmet. Kiemelte, hogy a munkaügyi hivatallal együttműködve a Karcsai úton élők többségét bevonták valamilyen közmunkába, takarításba, parkosításba.

Ravasz Ábel a roma holokausztról tartott tavaly augusztusi megemlékezésen

Ravasz Ábel az interjúban beszélt arról, hogy az ősz folyamán tárgyalt Hájos Zoltánnal, szerinte azonban konkrét lépésekre még nem került sor az áldatlan állapotok javítása érdekében.

„Odavalósiként viszont szeretném, hogy rendezett legyen a helyzet. Általánosságban meg igaz az, hogy többé-kevésbé minden helyi szinten dől el. A mi hivatalunk mindössze a körülményeket alkotja meg: a törvényeket, projekteket, a támogatási lehetőségeket” – hangsúlyozta a kormánybiztos.

Hájos ugyanakkor cáfolta, hogy nem zajlottak volna projektek a romák felzárkóztatását illetően. Ezek közé sorolta a Szabó Gyula Alapiskola felújítását is, amelyet romák gyermekei is látogatnak, beszélt továbbá két további projektről, amelyek az óvodai nevelést, illetve az alapiskolákat célozták.

Kiemelte azt is, hogy az önkormányzat a Járási Hivataltól megvásárolt egy raktárat a Karcsai úton, amelyben közösségi központot szerettek volna létrehozni, ám az egyik szomszéd obstrukciója miatt ez nem valósult meg időben, és lecsúsztak a pályázati felhívás határidejéről.

Elmondta azt is, hogy Ravasz József javaslatot tett egy regionális agrárprogramra, amelybe több település bekapcsolódhatna a járásból, és amely segíthetne visszaterelni a roma lakosokat a munkapiacra. Ez a program Dunaszerdahely mellett érintené Nagymagyart, Csallóközcsütörtököt, Léget, Szentmihályfát, Nagyabonyt, Nagymegyert és Csilizpatast. Hájos kihangsúlyozta, hogy erre azonban nem kaptak választ.

„Megértem a kormánybiztost mint a Most-Híd párt alelnökét, hogy egy MKP-s polgármester munkáját nem dicsérheti, mert a pártja tagjai részéről nem lenne elfogadható, ha viszont dunaszerdahelyiként szeretne tenni a roma lakosok érdekében, szívesen elfogadjuk a kormánybiztos úr által küldött szakemberek segítségét, mert sosem mondtuk, hogy megtaláltuk a megoldást a problémára” – üzente Hájos.

A belügyminisztérium februárban jóváhagyta a romaügyi kormánybiztos által benyújtott tervet a roma polgárőrség programjának újraindításáról. "A múltban ez a projekt olyannyira sikeres volt, hogy több település a végeztével is folytatta, és saját költségvetéséből finanszírozta” – emlékeztetett Ravasz Ábel.

A projekt keretén belül áprilisban olyan városok és falvak pályázhatnak támogatásért, amelyekben nagyobb számú roma közösség él marginalizált körülmények között. A roma polgárőrök elsődlegesen közvetítői szerepet játszanak, és együttműködnek a városi, illetve az állami rendőrséggel.

Ravasz József

Ravasz József azonban ezt nem tartja jó ötletnek, sőt, azt mondta, hogy ez „a leghülyébb program”. Ezt azzal indokolta, hogy szerinte a több évtizede nyomorban élő romákat nem lehet a közösségükből kiválasztott emberekkel „egrecíroztatni”.

Kérdésünkre Hájos Zoltán azt válaszolta, nem tervez a város pályázni roma polgárőrség létrehozására, mivel a polgármester ezt szintén nem tartja jó megoldásnak.

Ravasz Józsefhez hasonlóan úgy látja, hogy ha kiemelnek valakit a közösségből, akkor a többiek rajta és a családján torolhatják meg az intézkedéseket. Ennél szerinte jobb megoldás a már telepített kamerarendszer, amely azonban jelenleg még nem működőképes.

2012-ben Podhradská Lea készített közel 40 perces dokumentumfilmet a Karcsai úton élőkről. Érdemes végignézni:

(SzT)