Ha minden normálisan alakul, a legprofibbjaink ősszel lekerülhetnek a feketelistáról

2021. január 24. - 23:27 | Kultúra

Zavartalanul működik a nemzetpolitikai intézményrendszer, folyamatosan kapják a pénzt azok a külhoni intézmények, amelyeket 2011 óta támogat az Orbán-kabinet - nyilatkozta hétfőn a magyarországi Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára, aki azt is elmondta, idén is több tucat "határon túli", úgynevezett nemzeti jelentőségű intézmény működését biztosítja a magyar kormány. Ez egy derűs hír, azonban zavarja az összképet, hogy az egyik - ha nem a  - legsikeresebb hazai társulatunk, az Ifjú Szivek Táncszínház továbbra is partvonalon kívül maradt.

Ha minden normálisan alakul, a legprofibbjaink ősszel lekerülhetnek a feketelistáról
Fotó: IS Táncszínház archivuma

Potápi Árpád János egy hétfői sajtóeseményen arról számolt be, hogy míg 2012-ben csupán 49 nemzeti jelentőségű intézmény volt, a számuk mostanra 82-re nőtt, és mivel a budapesti kabinet egységes nemzetben gondolkodik, ezeket az intézményeket rendszerszintű és folyamatos támogatásban részesíti. A 82-ből összesen 20 kedvezményezett itteni, szlovákiai, ha úgy tetszik: felvidéki, amelyeknek a listáján ha végigfut az ember, talál ott

különböző kategóriájú, fajsúlyú szervezeteket. Például a Komáromi Jókai Színház, a Kassai Thália Színház vagy a Selye János Egyetem mellett békésen megfér a Pro Civis Polgári Társulás, meg a Szövetség a Közös Célokért is. De úgy tűnik, a hazai egyesületeink "krémjéhez" tartozó Ifjú Szivek Táncszínház egyszerűen nem tud eleget nyújtani az illetékes döntéshozóknak, hogy megkapják az elismerő nemzeti jelentőségű "pecsétet", meg az azzal járó forrásokat.

A Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) tíz éve fogadta el a nemzeti jelentőségű intézmények támogatásának követelményrendszerét, amiben a többi között az alábbi nemzetpolitikai kritériumok szerepelnek: a támogatásra jelölt szervezetnek hozzá kell járulnia a hosszú távú nemzeti érdekek megvalósításához, hatékony szerepet kell vállalnia a külhoni magyar közösségek megmaradásában, identitásának erősítésében, fejlődésének szolgálatában, valamint elő kell segítenie a Kárpát-medencei magyar nemzetrészek közötti, határon átnyúló együttműködéseket.

A felsoroltak közül nehéz lenne olyan szempontot találni, aminek a Szivek ne felelne meg. Hiszen arról az együttesről beszélünk, amelyik 2000. szeptemberétől működik Szlovákia egyetlen magyar hivatásos táncszínházként és amelyiknek a fő érdeme, hogy Közép-Európa tradicionális tánc- és zenekultúráját színházi táncelőadásain keresztül társadalmi értékként erősíti. Munkájában kitüntetett figyelmet kap a szlovákiai magyar hagyományos néptánc és népzene színpadi megformálása és a szakmai

sikerei közül kiemelkedő a 2016-os és 2017-es szereplése az Avignoni Színházi Fesztiválon. A kortárs színház legnagyobb szakmai rendezvényén Finetuning című előadásukat Tournesol díjjal jutalmazták, az Allegro Molto Barbaro című táncszínházi darabjukat meg beválogatták az avignoni Golovine Táncszínház 2020-as és 2021-es fesztiváljába is. Hontalanítás címmel még a magyar külügyminisztérium felkérésére is készítettek előadást a második világháború utáni kitelepítések kapcsán.

Nem mellesleg Szlovákiából egyedüliként tagja az 1954-ben alapított Magyar Táncművészek Szövetségének, amely 2017-ben az év alkotója díjjal jutalmazta a táncszínház koreográfusát. A társulat az elmúlt 20 év során 21 saját, egész estés ősbemutatót tartott, évente 60-80 előadásuk van, zömében itthoni, magyarlakta településeken, de megfordultak már négy kontinens több mint 20 országában is.

Ugyanakkor a nemzeti jelentőségű intézmény címet elnyerni nem tűnik nagy kunsztnak, ahhoz elég, hogy a MÁÉRT ülésén a szlovákiai tagszervezet, a Magyar Közösség Pártja egyszerűen csak javaslatot tegyen rá.

Az Ifjú Szivek Táncszínház művészeti vezetője csalódottan vette tudomásul, hogy hosszú évek óta nem változik a helyzet és ilyen szempontból visszahangtalan maradt a társulatuk sok hazai és a nemzetközi sikere. Hégli Dusan az gondolta, hogy az általuk nyújtott teljesítmény értéknek minősül, és kérdésként fogalmazódik meg benne, hogy a magyar kultúrpolitikának megfelel-e, ha az egyik legsikeresebb szlovákiai magyar intézmény nem kerülhet be a nemzeti jelentőségűnek tartottak táborába.

Az MKP elnöke portálunknak elmondta, a MÁÉRT utoljára novemberben ülésezett, és a járványhelyzetre tekintettel akkor online formában tanácskoztak. Forró Krisztián leszögezte, hogy egy megörökölt helyzetbe került és mivel az intézmények témája nem merült fel két hónappal ezelőtt, maradt a status quo. Tekintve, hogy az állandó értekezlet általában ősszel ülésezik,

amint ismét aktuális lesz a kérdés, akkor a párt elnöksége minden körülményt figyelembe fog venni. Nyár végén, amikor ez a téma újra időszerűvé válik, a pártelnök minden hazai nemzeti jelentőségű intézmény tevékenységét meg akarja vizsgálni és akkor az MKP vezető testülete felméri a lehetőségeket.

"Erről majd ősszel fogunk tudni érdemben beszélni" - jegyezte meg Forró, aki hozzátette, az utóbbi időben a Szívek Hontalanítás című műsorát látta, ami elnyerte a tetszését, és tudatosítja, hogy a táncszínház Európa-szerte komoly eredményeket ért el az utóbbi esztendőkben. "Ezt senki nem vonja kétségbe" - véli a párt irányítója.

Ezzel összefüggésben Rigó Konrád úgy véli, ameddig nem lehet tudni, kik és milyen feltételek szerint jelölnek és hoznak döntést díjakról, pénzjutalmakról, addig mindig sok kérdés merül fel a minősítés megalapozottsága kapcsán.A Híd szakpolitikusa szerint három hivatásos színházunk - Jókai, Thália és az Ifjú Szívek - közül csupán ez utóbbit zárják ki évek óta ebből a körből, amely egyedüliként szerepelt és lett díjazott az egyik legrangosabb európai színházi fesztiválon. "Ez nemcsak nemzeti, hanem európai jelentőségű eredmény, ezért a ezt a döntést elhibázottnak gondolom" - zárta rövidre a kérdést a korábbi kulturális államtitkár.

Potápi hétfői sajtóeseményén elhangzott, hogy a nemzeti jelentőségű intézmény az lehet, amely a határon túli magyarság közösségeiben nagyfokú szervezőerővel rendelkezik, továbbá a nemzeti identitás megőrzése érdekében nemzetstratégiai szempontból kiemelkedő szerepet tölt be oktatási, kulturális és egyéb társadalomszervezési területeken.

Ha az említett kritériumokat a döntéshozók csak egy kicsit is komolyan veszik, nem lehet kérdés, melyik együttessel bővülhet legközelebb az az "elitklub", amelyiknek a tagjai rendszerszintű támogatást kapnak a magyar államtól.

(sárp)