Forró Krisztián (MKP): úgy érezzük, hogy ennek a három pártnak a tárgyalása indíthatja el ezt az egyesülési folyamatot
Meglepően felgyorsult a gombaszögi Közéleti Piknik során a szlovákiai magyar pártok egyesülésének folyamata. Az Magyar Közösség Pártja (MKP) jövő hétre hívta meg a két másik párt vezetőit az első tárgyalási fordulóra, a Híd pedig augusztus 20-án közös szándéknyilatkozatot írna alá a másik két párttal az egyesülésről.
Tárgyalni hívta a Híd és az Összefogás vezetőit az egységes magyar politikai képviselet kialakításáról. Csak ezzel a két párttal akarnak összefogni?
Első körben csak ezzel a kettővel. Azt már korábban is elmondtam, hogy az Összefogás eszmei szempontból közel áll az MKP-hoz, ezért velük mindenképpen szeretnénk tárgyalni, a Híd pedig az a párt amely mérhető eredményt mutat a közvélemény-kutatásokban, tehát továbbra is megvan a szerepe a magyar közösség életében. Éppen ezért úgy érezzük, hogy ennek a három pártnak a tárgyalása indíthatja el ezt a folyamatot.
A későbbiekben természetesen mindenképpen be kell csatolni a többi magyar pártot is, de más intézményekkel, szervezetekkel is fel kell vennünk a kapcsolatot, amelyek a magyar közösség érdekeit képviselik.
A legutóbbi felmérés szerint az Összefogás mozgalom és a Magyar Fórum körülbelül azonos súlyú, vagy úgyis mondhatjuk, egyformán súlytalan (Összefogás 0,5%, Magyar Fórum 0,3%). A Magyar Fórumot miért nem hívták meg a tárgyalásokra?
Mint említettem, az Összefogás közelebb áll hozzánk, velük mindenképpen szerettük volna elkezdeni a tárgyalásokat. Úgy érezzük, hogy a jelenleg ez a három párt nevezhető fajsúlyosnak. Ha őszinték az egység létrehozására kifejezett szándékok, akkor természetesen a többi párttal, szervezettel is fel kell vennünk a kapcsolatot.
A színpadon, a beszélgetés során nagyon nagy egységet mutatott a három pártelnök, de hogyan indulnak majd el a tárgyalások? Ön hogyan képzeli el az egységes magyar politika megteremtését, milyen elképzelésekkel megy az első találkozóra?
Van konkrét elképzelésünk, és ezek olyan témák, amelyek a közösség érdekeit szolgálják. Ugyan beszéltünk arról, hogy transzparens tárgyalásokat kell folytatni, de azt semmiképpen sem akarom, hogy a tárgyalások médián keresztül folyjanak, hogy a médiában üzengessünk egymásnak. Szerintem az a korrekt hozzáállás, hogy a tárgyalóasztalnál mondjuk el egymásnak, hogy hogyan képzeljük el az együttműködést. Bízom benne, hogy az álláspontok közelítenek majd egymáshoz. Ha a szándékok őszinték, akkor én hiszem, hogy az egység gyorsan létrejön.
Ön szerint előbb a szerkezeti, a pártstruktúrát érintő kérdéseket kell megoldani, vagyis azt, hogy milyen formában álljon össze a három párt, vagy a tartalmi-politikai kérdésekkel kell kezdeniük?
Szerintem előbb a tartalmi kérdésekről kell tárgyalni, mert a közösségünk érdekeit akarjuk képviselni. Először ezekről a kérdésekről kell megegyeznünk, addig nem tárgyalhatunk a struktúrákról, pozíciókról, amíg nem világos az a cél, ami felé mindhárman haladni akarunk. Ezt együtt kell kidolgozni. A fő cél természetesen a felvidéki magyarság megmaradása, de az oda vezető útban meg kell egyeznünk. Mindenkinek el kell mondania, hogy ő ezt hogyan képzeli el, és meg kell találnunk a közös utat. Biztosan szükség lesz kompromisszumokra is mindhárom párt részéről, de ha a szándékok őszinték – és szerintem azok –, akkor hiszem, hogy megtaláljuk az egységhez vezető utat.
A tartalom épülhet a kisebbségi minimumra, amelyet a Híd és az MKP már korábban elfogadott, vagy teljesen elölről kezdik a tárgyalásokat?
Én a panelbeszélgetés során is említettem, hogy az alap megvan, nem kell új dolgokat kitalálni. A dokumentum aláíró azt is elmondták, hogy ezek alapkérdések a közösségünk számára, tehát szerintem az nagyon jó kiindulási alap. (A kisebbségi minimumot, vagy teljes nevén a A szlovákiai magyarok megmaradásának és fejlődésének alapfeltételei című dokumentumot 2012-ben írta alá Bugár Béla, a Híd, Berényi József, az MKP és Tokár Géza, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala nevében)
- lpj -
