Az Xq 28-as region talányai

Soóky László | 2015. szeptember 1. - 16:23 | Vélemény

Mottó:  (A Misi Mókus kalandjai c. bábos meseszínház*)  „ olyan kalasszikus témát boncolgat, mint a másság elfogadása.“  (Pille Tamás, az előadás rendezője) 

Az Xq 28-as region talányai
Pille Tamás - M1

Egy korábbi színházi kritikámban, épp ezen az oldalon említettem azt, hogy földünkön több olyan ember is élhet, aki pusztán azért jár színházba, hogy hátradőljön a székében és szórakozzon. Kacagjon, sírjon, kikapcsolódjon, vagy aktívan unatkozzon.

Ehhez nincs szüksége arra, hogy az adott rendező előre megmagyarázza azt a közéleti, felekezeti, vagy politikai eszmeiséget, amely majd – szándéka szerint – szárnyaltatja az előadás modorát.

A Magyarországról Komáromba szerződtetett színházi rendezők már a Duna hídján való átkelésük pillanatában leszögezik, hogy ők rendezői munkájuk során a világ minden kincséért sem ideologizálnának, „aktuálpolitizálnának”, „kisebbségieskednének”, mert nem! Őket kizárólag a művészet érdekli, de az nagyon!

Ezen elvek alapján verette ronggyá például Valló Péter Szucsinka plébánossal a katolikus egyházat a Különös házasságban.

Így állította szembe Szőcs Artur, az A velencei kalmárban Schylock-on és Antonion, keresztül a keresztényeket és a zsidókat.

És így tett örök érvényű vallomást Forgács Péter a Csirkefej ürügyén, miszerint a magyarországi áldatlan erkölcsi állapotok megbütykölésére kizárólag a magyar zsidóság az elhivatott. Lehet. Nem tudom.

Azt viszont igen, hogy Tersánszky Józsi Jenő a Misi Mókus kalandjait nem a másság elfogad(tat)ása miatt írta, hanem azért, mert:

1. Rákosi Mátyás uralkodása idején, egy hangyányival másabb szimbolikát volt ésszerű használni, mint a felvilágosult társadalmakban.

2. Szeretett és tudott jó hangulatú, derűs történeteket, legendákat írni gyerekeknek, felnőtteknek egyaránt.

3. De! A Misi Mókus fekete farka nem a szexuális másság szimbólumát jeleníti meg, hanem egy szépírói ötlet eredményét, amely lehetett volna akár albínó őzike, vagy pöttyös vaddisznó is, különös tekintettel arra, hogy Tersánszky köztudottan kedvelte a nőket, s érdekes módon a nők is őt.

Ezért, a rendezővel teljes egyetértésben arra gondolok, hogy a Misi Mókus kalandjai című bábos mesejátékban arra kellene törekedni, hogy a bábok és a bábokat megszólaltató ragyogó színészek elmeséljenek egy bájosan didaktikus történetet, valami világot látott, ám hon- vágytól szenvedő kedvesen duzzogó állatkáról, aki emberi hangon, emberi szenvedéllyel jár kel egy meseszerűen mesebeli világban.

*A Misi Mókus kalandjai c. bábos meseszínház premierje 2015. október 1-én a Komáromi Jókai Színházban lesz