15 ponttal egészítené ki az alakuló Szövetség az új kormány programját, ha meghallgatná őket Eduard Heger
Az MKP, a Híd és az Összefogás elnökei közös levélben kérik Eduard Heger miniszterelnök-jelölttől és a koalíciós pártok vezetőitől a kormányprogram kiegészítését. A kisebbségi jogok bővítését és a déli régiók gyorsabb gazdasági fejlesztését szeretnék elérni.
„Új kormány fog felállni, csak bízni tudunk benne, hogy a kommunikáció módja és a stílusa meg fog változni” - mondta a kormányváltás kapcsán Forró Krisztián, az MKP elnöke. Szerinte az lenne a jó, ha változna a kormányprogram is, mivel az egy évvel ezelőtti dokumentumban vannak hiányosságok és vannak olyan elemek is, amelyek a magyar kisebbség számára diszkriminatívak.
A kettős állampolgárság és a Csemadok
Ilyen szerinte a kettős állampolgárság kérdése, amely a Matovič-kormány programjában úgy szerepel, hogy csak feltételek teljesítése esetén tenné lehetővé másik ország állampolgárságának felvételét. Az MKP elnöke fontosnak tartaná azt is, hogy a Csemadok alanyi jogon részesüljön állami támogatásban.
„Erre látunk is lehetőséget, hiszen Igor Matovič leköszönő kormányfő ezt gyakorlatilag megígérte” – mondta Forró.
Elismerte, hogy a tavalyi kormányprogramnak is volt több olyan eleme, amely kedvező a kisebbségeknek, említette a kisebbségek jogállásáról szóló törvény tervezett elfogadását és a kisebbségi hivatal létrehozását. „Sajnos ezeknek a pontoknak a megvalósításában nem történt előrelépés” – mondta Forró.
A KKA és az autópályák
Sólymos László a korábban elkezdett fejlesztések folytatását és a korábbi eredmények megőrzését tartja fontosnak. A Híd elnöke a Kisebbségi Kulturális Alapot félti az átalakítástól.
„Ez az egyetlen jogilag garantált intézmény a kisebbségi kultúra támogatására, ezért nem szeretnénk, ha ezt más területekkel vonnák össze”
– utalt Sólymos arra a kormányzati elképzelésre, hogy ez az alap nyújtana támogatást a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok kultúrájára is.
A Híd elnöke szerint folytatni kellene a megkezdett infrastrukturális fejlesztéseket, a D4-es autópálya, valamint az R7-es és az R2-es gyorsforgalmi utak építését, a Szoroskő alagút megépítése.
„De ugyanilyen fontos lenne például a vágsellyei elkerülő út mielőbbi megépítése is” - mondta Sólymos.
Polgári alkotmány és a magyar, mint regionális nyelv
Mózes Szabolcs szerinte nem lenne szerencsés, ha az új kormány a 2018-as kormányváltáshoz hasonlóan csak átvenné elődje programját. „Teljesen új helyzet van, tavaly a COVID-helyzet még meg sem jelent a programban, ezért lenne fontos, hogy ne csak egyszerűen átvegyék a Matovič-kormány programját” – magyarázta Mózes a Szövetség álláspontját.
Szerinte a kormánynak nem szabad megfeledkeznie a kisebbségekről akkor sem, ha a koalíciónak nem tagja kisebbségi párt.
„A szlovák kormány minden szlovák állampolgár kormánya, ezért feladata a kisebbségi ügyek kezelése, vagy dél- és Kelet-Szlovákia fejlesztése is, ugyanúgy, mintha magyar párt is tagja lenne a koalíciónak” – jelentette ki Mózes.
Ő a kisebbségi törvény mielőbbi elfogadását és a kisebbségi ügyi hivatal létrehozását sürgette. „A kisebbségi törvénybe be lehetne építeni a magyar, mint regionális nyelv elismerését” - vetette fel Mózes. Emellett fontosnak tartaná az alkotmány preambulumának a módosítását is.
„Polgári elv alapján írják át az alkotmányt, hogy mi Szlovákia polgárai alkotjuk ezt az országot” – magyarázta Mózes.
A szükséges infrastrukturális fejlesztések közül a vasút fejlesztését emelte ki. A déli, Pozsonyt és Kassát Zólyomon át összekötő vasútvonal fejlesztését, a Zólyom-Kassa szakasz elektrifikálását tartja a legfontosabbnak. Emellett szerinte szükséges a Pozsony-Párkány és a Pozsony-Dunaszerdahely-Komárom szakasz gyors fejlesztése is.
A kisebbségi kultúra területén szerinte a nemzetiségi adások, elsősorban a magyar adás fejlesztésére lenne szükség, ahogyan ezt a Szlovák Rádióra és Televízióra vonatkozó törvény is előírja. „A kisebbségek arányának megfelelő műsoridőt kellene biztosítani a törvény szerint, ami messze nem valósul meg” - véli Mózes.
- lpj -